Nem írok közhelyt hozzá, de akkor is, ettől élőbb és mélyebb kritikát azt hiszem, nem nagyon lehetne kitalálni, rendezni, írni. Olyan fokú őszinteség van ebben a kis videóban, amit nagyon nehéz mesterségesen megteremteni, s csak az ahhoz igazán értő alkotók sajátja. Ez egy performansz, egy univerzális leírást adó kritika a teremtett valóságunkról, arról a képről, ideálról, emberről, amit a profitoriantált szolgáltatásipar termelt ki, mintegy mellékhatásként. Láthatjuk, milyen fogyasztókká formálhatnak minket ösztönös igényeink a tudatosság hiányával, hogyan alakítják mindennapjainkat piacról érkező impressziók a kisebb, vagy nemlétező ellenállás irányába, s hogyan lesz a személyiségünk végül egyetlen nagy kétségek nélküli befogadni vágyás a meglévő szórakoztatóipari infrastruktúra számára kis költségek mellett előállítható úgynevezett termékek irányába.
És ez csak egy olvasat.