Privacy I.

2007.06.07. 12:00 321

Van egy nagy beszélgetés, a privacy át-/újra-/eredeti értelmezéséről. Mi az egyáltalán? Szerződést kötsz-e a szabadsággal, amikor publikálsz valamit? Vállalsz-e kockázatot? Visszaélés-e, ha összekapcsolják a rólad szóló/általad publikált adatokat a neten? Mennyire és mit sért, ha valaki kinyomozza, hogy ki áll egy felhasználónév mögött? A social bookmarking meg tagging meg networking valóságában van-e még vékony vörös vonal a közt, amit Te vagy és a közt, amit felépítesz magadról?

Tágabb értelemben: vége van-e a "hatalom=információmegtartás" modellnek, s van-e helyette új paradigma?

Az én válaszom az, hogy van új paradigma, miszerint "hatalom=megosztás". A verseny nem arról szól, hogy ki tud többet úgy, hogy más nem tudja, hanem arról, hogy ki mondja meg először, minél egyértelműbben és átláthatóbban (kereshetőbben??), hogyan jut el mindez a közösséghez és főképp milyen közösségekben.









Hol van mindebben a privacy? Talán valahol az egyenő felelősségvállalásban. Idealista-liberális válasz, de válasz: eddig nem ismertük egymást, nem ismertük viszonyainkat és tetteinket, gondolatainkat - áttételesen: magunk -, de az új technológia brutális erővel vág pofán mindannyiunkat, önmagunkkal. Nincs önmegcsalás meg kamu, csak átláthatóság van. Nyilván ugyanennyire legitim lehet egy konzervatív/bezárkózó válasz, miszerint az infrastruktúra elterjedsége megköveteli, hogy én is használjam, hogy elkerüljem a lemaradást, ugyanakkor a használat természetéből adódóan így szükségképp keletkezik rólam egy csomó adat (mikor léptem be? kit ismerek? mikor válaszoltam? mikor csináltam meg valamit? mikor jártam arra?), amiből gyakorlatilag ki lehet engem ismerni.

Ez a poszt mellesleg az iwiw új szolgáltatása eredményképp lett benne a fejemben. Ha elfogadjuk Gladwell elméletét a trendekről, akkor a kis számok törvénye alapján be lehet háromszögelni az összekötőket ezzel a cuccal.

És ez nem akármi.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing tech iwiw szemle gladwell

Bezárkózók és jólét

2007.06.05. 09:00 321

Ma reggel kétszer is szembesültem a fura magyar jólét viszonyaival. Egyszer a tiloson hallgathattam meg a b-terv csapatától, hogy milyen szar a tömegközlekedésen utazni az utazóközösség végett, másrészt a feedolvasó dobta ide Wolf Gábor aktuális bejegyzését, miszerint  mozartkugeln nélkül gyakorlatilag minden rosszabb.

A második eset tök oké, ahogy korábbab maga Gábor is írja, ha vállalkozol és csinálod és fejlődik, s tegyük hozzá, nem vagy cápa, egyszerűen csak szeretsz jót csinálni, motivált vagy a munkában és az eredményekben, akkor életminőség-centrikussá válik az életed, a csinálás helyett a munkán túli lét kerül fókuszba. Ez nagyon is rendben van, mert ezek az igények tudják előrevinni az országunkat, ez az a felhajtóerő, motiváció, amivel egyről a kettőre juthatunk. Az első ambivalens reakcióm nyilván a magyar viszonyokra vezethetők vissza.

A tilos-cucc - a tegnapi poszt lelkesedését némiképp tompítva - viszont megkérdőjelezhetőbb, azt hiszem. Természetesen a tilos egy szabad szerkesztőjésű közösség, ahol a saját sávodban nagyjából azt mondasz, amit szeretnél, de srácok, akkor is, a reggeli kvázi dugó közepén nem biztos, hogy a tömegközlekedés ellen kellene kampányolni, s ha már - mert végül is ez mindenkinek a maga dolga - különösképpen nem a "megkérdőjelezhető arcokkal". "Ilyenek ezek a magyarok?" - hangzik el az adásban egy anekdota felidézésében (valaki mondta ezt valamikor valamiért, egy váratlan metróút után), holott igen, ilyenek ezek a magyarok. Ők lennének azok, akik motiválatlanul, - ahogy mondjátok is -, szürkén, minden nap mennek a metrón aztán ott gubbasztanak. Nekik van talán a legnagyobb szükségük - meg annak a másik több százezernek, akinek még metró sincs, csak volánbusz a megyei jogú városba, vagy a térségi központ gyárába minden reggel hatkor, meg a lángos meg a féldekás - arra az életigenlő, nyitott és pozitív légkörre, amit például a tilos képviselni tud. Tetszik vagy nem, óriási brand damage tud lenni egy ilyen félmondat, még akkor is, ha tegnap a villamoson tényleg alig tudták felszállni a félrészeg fiataloktól.

Szólj hozzá!

Címkék: kritika branding tilos

Tilos Maraton

2007.06.04. 10:35 321

A nagyszerű és méltán kedvelt tilos rádió kijelölt egy hét, a tilos lendületes támogatására maraton hete kezdődött el ma. Ha Te is szoktad hallgatni, támogasd a tilost pénzzel. A tiloshun tudod olvasni, hogy éppen ki beszél ennek érdekében. Ha külfüldiül beszélsz, itt olvassad. Ha nem testesül meg neked fejben a szolgáltatás, és akarsz valamit kétkézzel a pénzedért, akkor menj a westbalkánba tilososokkal találkozni, vagy vegyél a tilosboltban dolgokat, így is segíthetsz. Ha nem vagy meggyőződve a támogatás szükségéről és érdemeoről, akkor a tiloshonlap végigolvasásán túl hallgassál online tilost.

A tilos rádió története a hazai civil-közösségi-önerős kezdeményezés és a saját elhatározásból vidámnak és boldognak látott élet példája. Az adó a bibói eltorzult magyar alkat elleni posztmodern - egyesek szerint poszt-posztmodern - küzdelem zászlósa. A rádió által sugárzott befogadó, nyitott, életigenlő szemlélet Budapest, a szabadság városa földalatti életének lenyomata. Annak a több ezer idős és fiatal, nő és férfi, autós és biciklis ember által összeadott harmonikus összhangzatnak hullámokban érkező, testes sűrítménye, amelyre figyelve, amelyet követve eljuthatunk a vidám és értő életértelmezés útjához: megérthetjük, hogy mindennapjaink megélése, a lendület vagy helybenjárás dichotómia hegeliánus "haladássá" konvertálása csak rajtunk múlik. Az ember az, aki cselekszik, az ember az, aki tesz.

Megállni tilos.

1 komment

Címkék: blog zene magazin tilos aktivizmus

Google Reader

2007.06.02. 09:06 321

Elkezdtem használni, végre én is egyben látom a feedjeimet. Köszönjük az utóbbi idők hypejának a reader fejlesztései körül. Az online feedgyűjtő, különösen a letölthetőség-offlineság opcióval súlyosbítva azt igazolja, amit évek óta írok az ujrend különböző mutációin: a lineáris hierarchia halott, nem szolgáltat, hanem korlátoz, nem segít, hanem bezár. Az új hatalom az információ megosztása, nem a megtartása, az eredményesség - output oldalon - a jól cimkézett és jól célzott tartalom meg - input oldalon - a válogatás és gyűjtés pontossága az információáramlásban.

Írok még többet is, ha a front épp nem tépi le a fejemet. Majd.

ui: user, már 4 olvasód van.

1 komment

Címkék: blog ego gondolat hierarchia

Most lőj!

2007.05.14. 12:50 321

Tudom én, tudok mindent. Nehéz az accountok élete, a dtp-seké méginkabb, jön a határidő, jön a szöveg, illeszt, másol, helyez, fényátmenet, műnyomón milyen lesz, account megnézi, főnök megnézi, ügyfél újrakitalálja hatszor, satöbbi. Sőt, nem egyszer butaságot akar, de ha ő fizet, ő a vendég, ha akarja, csinálja, mi megrajzoljuk, beírjuk, leírjuk, kinyomjuk. Mégis tán van egy határ, amikor érdemes szólni, hovatovább 53 óra folyamatos munka után is lehet szabad szemmel olvasni.
Mielőtt meg felszólitanak, hogy meny aludni.

Miskolc, 2007, Heineken-bl promo instore eszkoz

Szólj hozzá!

Címkék: marketing magazin szemle branding

machomedia mint selfmarketing felulet

2007.05.11. 18:53 321

Bob Garfield kaosz 2.0 elméletének visszaigazolása a machomedia fórumán. hogyan generál ismertséget a machofórum egy nextdoor valakinek egyetlen reggel alatt, egyetlen poszt kapcsán, egyetlen érdeklődé kapcsán. Keyra Augustina, here's your hungarian opponent.

http://szakemberek.machomedia.hu/viewtopic.php?t=1920

az a meglepo es uj es erdekes es minden, hogy tulajdonkepp ez a user generated content webketto izenek a bizonyiteka, ami itt tortenik. barmit gondolunk, mondunk, satobbi, a macho ugye alapvetoen egy abol bbe hagyomanyos mediumkent indult, vagis hireket kapsz, fogyasztasz. a forum bedobasaval elkepesztove bovult a tabor, mivel nagyon fokuszalt es socially active temaban mukodott, mindenki megosztotta, elkapta, megbeszelte, satobbi. a kovetkezo lepesnek a viplanyokat mondanam, miszerint megjelenik a kozvetlen kapcsolat, az igazi bevonodas, amikor gyakorlatilag mar jelenetszinten meg tudod kerdezni, hogy ez a dugas milyen volt, esigy.

es most ez a cucc szerintem a next step, miszerint a felhasználó válik effektíve tartalommá, vagyis a machofórum, úgyis mint a szcénában érdekeltek kvázi official találkozóhelye önmagában kezdi generálni a sztárokat, a saját sztárjait. egyrészt felemel semi-sztárokat azzal, hogy belátást enged - a. crow, b. balls, adribunny -, mindamellett kitermeli a sajátjait - susanpearl es szabina, vadri, daisy, boriandi, kicsit lythande.

ami pedig az ujabb generacio ebben az egeszben, a teljesen from down below epitkezes, az ez a topik, CeglediSzandra.

konzervativ pornofogyasztok, akik hamarost posztoljatok ebben a topikban a "minden kiscsajnak aki bugyiba lefotozza magat nyittok egy topikot mekkora kocsogok vagytok" tipusu hozzaszolasokat, jo reggelt! a nextdoorfeeling nem csak egy termek, hanem a valosag, lasd meg webcamvetkozok.

warhol utan szabadon: mindenkinek van egy topikja.

update: a kérdéses felhasználóról, aki a topikot ihlette kiderült, hogy kamu. ettől még a tények tények.

1 komment

Címkék: marketing szemle

Hipnorgasm

2007.04.26. 06:00 321

Nem az az érdekes, hogy megcsinálják, hanem hogy teljesen rendben van megpróbálni, leforgatni és leadni. Japán fókusz.

Szólj hozzá!

Címkék: szemle daily japan

Bungee shot

2007.04.25. 06:00 321

Nem igényel különösebb kommentárt, a tegnapi szellemében ma ugyanaz, más platformon: tágítsd a határokat.

Szólj hozzá!

Címkék: szemle daily japan

Megijedés

2007.04.24. 09:43 321

Ha a hagyományos ingerek már nem ütik át a jeget, extrém akcióra van szükség: váratlan, rémisztő és tulajdonképp szívrohampotens. Természetesen Japánból.

Szólj hozzá!

Címkék: szemle daily japan

Szellem

2007.04.23. 06:00 321

Rovatunk ma túllép az egyénen való öncélú tréfálkozás szintjén, s kitágítjuk tudathorizontunkat a tévéműsorok irányába: íme a japán meglepő és mulatságos meglepő része.

Szólj hozzá!

Címkék: magazin szemle daily japan

Megköti

2007.04.22. 06:00 321

Gyakorlatilag zárt kasztrendszerben érdemes lehet valami érdekessel előállni, ami vicces, de azért nem kirívó. Ha japán vagy, mindezt érdemes valamilyen teljesítménnyel tenni, nagy energiabefektetést igazoló történettel, hiszen egy olyan országban, ahol évszázadokig az volt a trendy guy, aki hang nélkül kiontotta a saját belét, elvárható, hogy megküzdj valamiért. Itt azért még nem tart az alábbi kollega, de kitartónak biztos kitartó volt, mire ezt elsajátította:

Szólj hozzá!

Címkék: szemle daily japan

Threesome

2007.04.21. 06:30 321

Hétvégi, könnyed, erotikától túlfűtött videó mára, természetesen - honnan máshonnan -, mint japán kies mindennapjaiból. Japán, a végtelen falvak, a rizs, a koncentrált technológiai fejlődés, a tradíciók és természetesen a mindenhová telepített kamerák kies világa. Kattint és nevet.

Szólj hozzá!

Címkék: szemle daily japan

Flash

2007.04.20. 08:20 321

Különösen beteg tévéjáték frusztrált unitoknak, természetesen japánból. A zene külön telitalálat, mindenki érti és mindenki szereti. Képi világa hideg-fehér, mégis barátságos, afféle egyszerű kísérleti szoba gyerekeknek: a szociálpszichológusok álma. Fehér falak, laboratórium, téridomok feladatokkal és rengeteg kamera.
És persze Flash, saviour of the universe.

Szólj hozzá!

Címkék: szemle daily japan

Mi nyerünk

2007.04.18. 10:34 321

Meggyőződésem, hogy meg fogjuk nyerni a focieb rendezési jogát. Lesz itt sírás. Költséges country branding.

update: szerencsére nem. később részletesen.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: blog magazin branding

airsex

2007.04.18. 09:17 321

A japánok betegek.

"J-Taro Sugisaku azt is elmondja, hogy a szexjátékot az csinálja igazán jól, aki a megismerkedéstől a szerelmen át a dugásig játssza el a folyamatot."

Van egy japán közmondás az ország tradícionális konstrukciójára, a 0-20 közötti életszakasz szabadságnélküliségére, teljesítménykényszerére: a szálka nem szúrja a halat. A konstrukció következményeképp jóval intenzívebben van egy - vagy több - kirekesztett fiatal, mint ahogy az szabadabb társadalmakban érzékelhető: ha nem teljesítesz, senki vagy. Tényleg senki. Az alábbi videón az airsex világbajnoka, Kobra látható. Kérdezzük meg, őt szúrta-e a szálka.


szakirodalom: Segédeszköz nélkül mindent szabad a pantomimszexben (velvet)

Szólj hozzá!

Címkék: kritika szemle daily japan

e61 krónikák I.

2007.01.16. 10:16 321

Elég egyértelműnek tűnt, hogy az első leíró bejegyzést az e61ről az e61ről kell megírni. Nagyon kényelmes dolog, amikor a villamoson elintézed a levelezésedet, aztán felhívsz valakit, akivel mindjárt találkozol, hogy késel egy kicsit, a mozgólépcsőn még bankolsz, mondjuk befizeted a telefonszámládat, aztán a metrón elolvasol egy index-cikket memóriából, utána beülsz a kávézóba - a másik is késik -, még gyorsan frissítesz a blogodon és ránézel a skype-ra, hogy tegyél valakinek egy megjegyzést valamiről. A találkozó megvolt, utána, hogy ne felejts, a legfontosabbakat lejegyzeteled memóriába, aztán amikor beérsz kinyomtatod, hogy otthon tudj vele foglalkozni. Kinoymtatod, infrán vagy bluetoothon. Vagy wifin. Mindezalatt folyamatosan 3G, GSM és WIFI közül válogatsz az épp elérhető legjobb alternatívák és a felhasználás szüksége szerint. Mindezt egyetlen készüléken, ami kisebb, mint a kezed, amin minden betű egy külön gomb és amely 76800 pixelben mutatja meg az adatokat.

Dear Nokia, thanks a lot.

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: tech ego kritika magazin e61

Bagollyá válni

2007.01.11. 03:41 321

Két napig írtam egy interjút. A transzkriptálás szívás. Azt gondoltam, hogy egy alig kétórás interjú legépelése három óra alatt megoldható. Hát ez nem így van, ráadásul ebben még nincs benne a szerkesztés és az újrafogalmazás, ha sok az ismétlés egy helyen. Ennek eredményeként bagollyá változtam, tegnap f3+6kor kelős kombó, most meg most fekszem. U-hu. U-hu. Kövesd a pénzed.

Szólj hozzá!

linkpreview fejlesztés itt

2007.01.09. 14:06 321

Időről időre új igény a blog frissítésére kódilag is, nem csak tartalmilag. Maroknyi olvasóm most szembesülhet a modern layer-based technológia vívmányával, a kiváló link-preview szolgáltatással (szolgáltató: snap.com) Volt is egy ilyen zenekar, hogy snap, de ez egy másik történet. Minden esetre a szolgáltatás sikerét mutatja, hogy olyan nagy cégek, mint a myspace, a techcrunch, a typepad, a wordpress, vagy épp a webisztán úgy gondolták, hogy maguk is használják. Szóval egyrészt nagyon szexik és update-k vagyunk, másrészt meg sokat linkelünk (az aktiválásért köszönetet mondunk bluminak).

Nagy kópék vagyunk.

2 komment

Címkék: marketing blog ego

Robottá válni

2006.12.23. 20:04 321

Azoknak, akiket érdekelni szokott, hogy mi van velem: a kedvesemtől kaptam egy új telefont, nagyon tetszik. minthogy már a nagyobb népsűrűségű területeken többékevésbé van 3G meg wifi is sokhelyütt, végre megvalósult, amit már régóta akartam: küldhettek emailt, egy órán belül látom, vagy alszom. ez a két állapot elképzelhető. jók a tapasztalataim eleddig, nem fagy, nem lassul, nem ugrál, minden megy a maga útján, jön a gmail, jön a pop3, nagy kópék vagyunk.

A másik hír, hogy újabb gyerekkort kezdtem. Beszereztem egy playstation2t és megértettem a konzolharcosok lelkét. Korábban magam is a "inkább pcpt kell venni" álláspontot vittem, de aztán megértettem, hogy a laptopárak radikális esésével nyer(tek) létjogosultságot a konzol, amin h akarod, megnézheted dvd-t is meg hallgathatsz mp3-at (amúgy nem). Jelen állás szerint a SC: Double Agentet meg a Psi Opst nyomom, de már megrendeltem az Enter Matrixot meg a Path of Neot is. Nem lesz itt tanulás meg alvás, hahh.

Kötelező irodalom:
e-series (Nokia E-széria blog)
Psi Ops (ügynökös-telepatikus-ölős)
Splinter Cell: Double Agent (ügynökös-lopakodós)

2 komment

Címkék: blog ego telekom playstation

T-kommunizmus

2006.12.23. 19:00 321



Egy magyar vírustermék. Jól mutatja azt a "liberalizációs" politikát, ami a t-csoportot jellemzi. Ne oszd meg és uralkodj! Ettől függetlenül persze nem gondolom, hogy akkor mostmár minden jó lesz, de minél többen mondják el, annál inkább közelítünk, mint tudjuk. A t-csoport akvízíciós tevékenysége körül burjánzó ügyet illetően ajánlom a Verbális numerák vonatkozó bejegyzéseit (egy és kettő és három és négy). A fentiről annyit, hogy meglehetősen álszentnek gondolom azokat a bejegyzéseket, amik a pantelt morális alapon kritizálják. Egyrészt a vírusmarketing maga nem etikus, nem erről szól, sokkal inkább arról, hogy a hirdetők és az ügynökségek az anyjukat is megbasszák a végsőkig elmennek, hogy hírt adjanak magukról, hogy átjöjjenek, s ez felülírja a bármilyen módon vállalt etikai elveket. Még mindig keleteurópa. Másrészt nem alaptalan az üzenet, a t-korp elég megkérdőjelezhetően adja elő a liberális piacot. Persze, ők a legolcsóbbak percdíjban meg sok termékben meg elérésben, de ha megnézed, hogy milyen áron, hogy mennyibe kerül ugyanaz az 1 megabit ezer kilométerrel nyugatra, vagy háromszázzal keletre, akkor láthatod, hogy Magyarország a magas árak kis szigete még mindig. Nem zavar minket, ha telefont kell vennünk ahhoz, hogy adslt kapjunk, nem zavar, ha csak egy, csak egy szolgáltató van a vidéken. Legalábbis egyelőre.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing kritika

Zenékkel ismerkedés

2006.12.03. 16:39 321

Az utóbbi napokban két új zenei élményt is lekönyveltem.
Joey Calderazzo ft. The Transform Quintett
Egy kedves ismerős hatására péntek este elmentünk a fentiek koncerjére. Joey Calderazzo - mint azóta kiderült számomra - korunk egyik legnagyobb jazz-zongoristája, szólóban, csapatban, plafonon, falon, éjjel és nappal az egyik legismertebb zongorista a szcénában. A TTQ - korábban Tropical Transform Quintett, jelen állás szerint The Transform Quintett - koncertjeire már régóta járunk, fentebb hivatkozott ismerős által került látótérbe a csapat, és azóta minden harmadik-negyedik koncert megtekintésre került. Lehet leszedni tőlük valamiket, ajánlom is, instrumentális experimental meg nemtommilyen jazz, nagyon jó. Komplex, de még élvezhető - semmi elitizmus. A koncert maga nagyon rendben volt, a Millenáris/Jövő Háza Teátrum amúgy is elég jó koncertterem, s még ha a hangosítás béna is volt egy kicsit, élmény szinten rendben volt az este. J. C. a talált fotókhoz képest kicsit felszedett az utóbbi időben, de egy amerikai mindig amerikai marad - kicsit nagyképű, de vidám és szerethető. a harmadik sorban meg végképp.

Dream Theater - Scenes from a memory (1999) és
Dream Theater - Train of Tought (2003)

A Dream Theater, mint jelenség, mint fontos zenekar már korábban is a látóterembe került, akkoriban azonban megmaradtam a Six Degrees of Inner Turbulence c. albumuknál, akkor is leginkább az albumnyitó Glass Prison című opusznál. Most azonban sikerült hozzájutni a fenti két albumhoz, amelyeket továbbiak követnek majd. Sűrű, nehéz zene ez, amolyen modern komoly, amilyet egy olyan zenekartól várni szokás, amelynek többsége a Berklee School of Musicban sajátította el a pengetést/dobolást/egyebet. Az első korong, a Scenes from a memory a DT első konceptalbuma, egy korábbi szám, az 1993ban megjelent Images and Words albumon kijött Metropolis Plt 1. második része. Története nehezen felfejthető, úgyhogy ezzel nem is próbálkoznék, a lényege, hogy egy meditatív utazásról beszélünk. Az első track tulajdonképp egy meditációs átvezetés - "gondolj a legszebb helyre, ahol életedben voltál...ismét ott vagy...most 10től számolok visszafelé..." -, aztán kilenc színen keresztül eljutunk mindenféle érdekes helyre, világba, érzésbe.  A második lemez, mint utóbb kiderült számomra, a DT leggitár- és zúzáscentrikusabb albuma már nem koncept, hanem progresszív kirakatbeverés, ahol a fémzene nagy toposzai mind felvonulnak - lázadunk, feláldozunk, apának/istennek hódolunk, meghalunk, ilyesmi. Egy kivételtől eltekintve hét percnél rövidebb nóta nemigen van, s mindegyik track olyan sűrű, mintha a nirvana összes produktumát egyetlen számban játszanánk el. Élményképp érdemes a youtubeon szétnézni, vannak egész jó koncertfelvételek odafent.

1 komment · 2 trackback

Címkék: blog zene ego kritika

Demos - Country Branding

2006.11.30. 11:53 321

A Demos országimázs-konferenciáján jártam. Egy mondatba sűrítve jól kitalált, háromnegyed részt jól megvalósult program.
Elsőként Dessewffy Tibor Demos elnök tette oda a maga vízióját, prezentációja letölthető, érdemes. Castellsiánus, haladó és a logikai láncban csak minden harmadik gondolatot felvillantó szöveg, ahogy megszoktuk, absztraktciós készségek és némi progresszív jártasság nélkül nem biztos, hogy neki kell fogni. Ekkor leszögezzük, hogy a countrybranding mégis csak a xxi. század alapkészsége kellene legyen egy állam életében, hiszen az áramlások terében nem lehet csak úgy a felszínen lebegni, már ha. Korábban írtam már itt - vagy valamelyik korábbi ujrendmutációban - arról, hogy a társadalomról alkotott vízióm a hálózatosan szerveződő, önmagát a közösségben felismerő, egyének szabad értékválasztáson alapuló tudatos közösségvállalása kellene legyen, nagyjából ilyesmire fordítottam le magamban a fentebbi tételt, csak országokkal. Vitaindításnak meg azonosságtudatnak teljesen érhető és eltalált volt. Dessewffy után Edward M. Walsh, az ír University of Limerick alapító rektora rektora mondta el gondolatait az országépítés és a countrybranding viszonyáról (prezentáció). Leginkább a "jó ország jó brand" iskolához sorolnám előadását. Megtudtuk, hogy Írország honnan hová jutott, milyen politikai és gazdasági konszenzus volt mögötte, mi volt az a gazdasági-társadalmi-politikai közmegegyezés, ami a bázisát adhatta ennek a fejlesztési történetnek. A humáninfrastruktúra fejlesztésének fontosságát számos táblázat támasztja alá, külön köszönet, hogy az országok közti összehasonlításban mindenhol ott van kis hazánk is Írország és a többi állam között. Mr. Walsht követően a Saffron független márkatanácsadó spanyolországi irodájának tanácsadója, Jeremy Hildreth mutatta be - rövid áttekintést követően (prezentáció) - cége lengyelországi country branding projektjét, a "Creative Tension" identitásra és mottóra épüló nemzetközi imázskampányt. A preziből, akit érdekel, úgy is meg tudja nézni, a lényeg nagyjából annyi, hogy megmérték alulról-felülről-külföldről az országot, arra jutottak, hogy Lengyelország az ellentmondások országa, szegény és gazdag, fejlett és elmaradott, művelt és prosztó, tulajdonképp az ezek szembenállásából táplálkozó kreatív feszültség hazája. A kampány 2007-ben indul (ugye az utóbbi időszak lengyel belpolitikája mondjuk úgy megakasztotta a projektet, korlátozottan progresszív a csapat...), kíváncsian várjuk. Hildreth is azt mondja, hogy tartalmi kérdések tisztázása nélkül nem nagyon van jó branding, bár úgy éreztem, hogy eben azelőadásban ez kisebb szerepet kapott. Az előadás záróelőadását Hankiss Elemér tartotta, ezúttal - gondolom -, mint az első magyar, ha tetszik, mára klasszikus countrybranding projekte, a Találjuk ki Közép-Európát? ötletgazdája. Bár a prezentációja mondjuk úgy, sajátosra sikerült, néha komolyabb derültséget kiváltva, azért a tartalmat nagyjából értettük. Amíg az országban nincs rend, polgári öntudat, egészséges szemlélet, tiszta utcák (rendes házak), addig viszonylag nehéz lesz érdemi countrybrandinget csinálni. E mellett láthattunk még néhány magyar sztereotípiát, mint brandingelemeket. Azt gondolom, hogy Hankiss úr némiképp mellélőtt. Ezen a konferencián leginkább technikákról és szükségszerűségekről lehetett értelme nyilatkozni - lásd az áramlások tere léte, létrejötte, mint a branding szükségének forrása -, nem arról, hogy miért nem lehet brandelni az országot.

Összefoglalva: nagyjából két iskolát tudtam azonosítani, elkülöníteni. Az egyik, markáns álláspont a "nincs branding országépítés nélkül" típusú üzenet, a másik a "branding és az ország maga két külön ügy". Magam részéről a második iskolát vallom, azt gondolom, hogy az új viszonyok kihívásai között egy ország nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon a brandjével, belső állapotától függetlenül. Erre például szolgál a dél, mondjuk Görögország, de akár Bulgária, lassan a felzárkózó Románia. Csak a párhuzam kedvéért az országépítős logika olyasmi, mint amiről Wolf Gábor írt pár napja. A marketingesnek nem az a dolga, hogy megépítse a cégedet, hanem az, hogy eladja. Szóval na azért csináljunk egy jobb országot, hogy jobb legyen a brandünk, hanem azért, mert többet, jobban akarunk, előrébb és gyorsabban, hatékonyabban és pontosabban. Mert azt akarjuk, hogy az erőforrások, a lehetőségek, a tudás mindenkihez eljusson, hogy az életminőség általános növekedése minél szélesebb közösségben terüljön szét, mert részt akarunk venni Európában, mert részt akarunk venni a világban. Ezért kell változtatni.

Mert különben ki fogja megváltoztatni ezt az országot?

3 komment

Címkék: marketing politika gondolat branding

saját képére

2006.11.25. 11:38 321

Most, hogy már manipulálható is a dolog, elég erős az igény, hogy tanuljunk már meg végre css-t írni, ugye. Ha valakinek van erre vonatkozó kisegítő szándéka, ne habozzon írni mondjuk kommentet.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Amiről írni kellett volna

2006.11.23. 19:15 321

erdélyi látogatás
fényképezőgépnek a megvásárlása
elmúlt hetek ferivel meg viktorral 1 2 3, mondjuk

mostmár blogolok.
olvassatok.

Szólj hozzá!

Címkék: blog ego

a vilag meg mindig egy pont

2006.10.30. 22:27 321

Sokszor - túlontúl sokszor - halljuk és olvassuk, hogy Magyarország speciális múltú ország, ha úgy tetszik, néhány száz évig fiókállam volt, ami csak 17 eve valtozott meg - Osztrák-Magyar, Szovjetunió - ha tetszik, mindig megmaradt kvázi önálló identitásként, vagy ilyesmi, satöbbi. Ehhez a tények:
  1. a félperiféria önmagában érdekes, kalandos
  2. keleteurópa önmagában érdekes, kalandos
  3. kis ország, nagy történelem
    (cimkék, amik gyorsan eszembejutottak még ide:
    roncsfilm, ErikD'Amato's op, gme)
Ebben az országban egyébként nem nagyon van a felszínen a vidékkutatás. Oly büszke hazánknak valójában fogalma sincs, hogy milyen is a magyar falu, hiszen az egyperces társadalom csak a nézett - magas reklámértékű - televízióműsorokból tájékozódik. Egy ország, ahol Dózsa György és Rákóczi büszke felkelése, Petőfi polgári lázadása, Deák és Mikszáth józan - "józan paraszti" - realitása kikezdhetetlen éthosz, gondolja hogy a falun gondolkodni képtelen kaszások-kapások élnek, akik értelmetlenül túrják a földet, a gyerekeik kommunákban tanulnak fogalom nélkül (c), traktorral járnak esküvőre, gumicsizmában isznak a kocsmában, az asszonyok az állatok etetésével kezdik a reggelt, aztán egész nap főznek, majd isznak, este mindenki részeg, esetleg tévét néz. Mindenkinek van kiskertje és kukoricaföldje és mindenkit az állam tart el. Persze mindez inkább az urbánus narratíva, de azért nem elvethető intenzitású mémcsoport (innen nézve persze lehet valami mentális városalkotási/városkohéziós evolúciós gondolat is, node). Mondjuk együtt: a médiamákony (c) tehet minderről, mert a falu vélt népét, a fogatlan alkoholista parasztot mindannyian a tévénkből ismerjük.

Megállapítások:
  1. Magyarország vidéke érdekes, mert félperifériás viszonyokból adódóan ezer olyan történelmi stáció lenyomatát őrzi, ami a városokban - a már korábban kifejtett információs okoknál fogva - jóval hamarabb elveszett, elvész.
  2. A vidék Magyarországa internetezik, szupermarketben vásárol és rendelt gyorskaját vacsorázik. Ugyanakkor mindezeket információ/ingerhiányos körülmények között teszi, fogyasztási szokásai kevéssé kifinomultak.
  3. Az országúti diszkó mém igaz. [:)]
Mindebből az következik, hogy mindenki, akinek van szabadideje, posztoljon kommentben vidékkutatási élményeket, tapasztalatokat a mai Magyarországról. Vagy mutassatok aegy Magyarország-beutazós blogot.

Szólj hozzá!

Címkék: blog ego videk

süti beállítások módosítása